Bán Mór: Kapaszkodjanak meg – Jumurdzsák nevű török pasas márpedig nincs, és nem is volt soha!

2025. március 16. 08:22

Tiszta fantasy, sőt: történelemhamisítás! Ja, nem. Hanem regény. Történelmi regény. Bán Mór, a Hunyadi-regények szerzőjének írása.

2025. március 16. 08:22
Bán Mór

Kapaszkodjanak meg, itt a nagy leleplezések ideje.

Jumurdzsák nevű török pasas márpedig nincs, és nem is volt soha.

Ennélfogva nem lehetett ott Eger 1552-es ostrománál, s mivel nem létezett, nem volt talizmánja sem, logikus, hogy meg sem próbálhatta Cecey Éva tőle kiszabadítani az ő Jancsikáját a fogságából az ostrom közepette. Már csak azért sem, mert szegény Cecey Éva sem létezett, kitalált alak ő is, pedig milyen szép szerelmet rittyentett Gárdonyi közte és Bornemissza Gergely között. (Már maga a szóban forgó regény első mondata is tömény félrevezetés: a patakban két gyermek fürdik. Hogy fürödhet mégis az, aki nem is létezik? És ugyan hogy rabolhatja el a nem létező Évát a nem létező Jumurdzsák?)

Tiszta fantasy, sőt, történelemhamisítás.

Ja, nem. Hanem regény. Történelmi regény.

Nagy szerencse, hogy nem volt internet, amikor Gárdonyi az Egri csillagokat megírta, vagy amikor a filmes feldolgozást leforgatták 68-ban. Különben kapott volna ő is hideget, meleget. Hogy kérem, a tüzes kerék az nem is volt. Vagy ha volt, kisebb volt. Esetleg nagyobb. Vagy kimondottan nem tüzes, hanem vizes. És különben is, Dobó István nem volt szakállas. Vagy az volt, de nem volt bajsza. De biztosan nem itta magát részegre, ahogy Várkonyi Zoltán az Egri csillagok filmben ábrázolta, befeketítendő eme derék hazafit. A hazátlan bitangok nyilván Dobó fukarságát, fösvénységét hiányolnák, esetleg büntetett utóéletét. És különben is, balra fésülte a frizuráját, nem jobbra, ahogy a filmben láttuk. És volt neki egy bibircsókja, és soha nem beszélt csúnyán.

Másik, csodálatos történelmi regényében, a Láthatatlan emberben Gárdonyi

a Nyugat ellen készülő hun törzsszövetség felvonulásán vígan megjeleníti a magyarokat is, mint Attila hű népét.

A történészek döntő többsége biztosan sikítófrászt kap, ha ehhez a részhez ér, a Facebook népének egy része pedig dühödten szentségel, mondván a magyarok ott sem voltak, a másik fele meg azt kifogásolja, hogy csak egy voltunk a sok törzsből, pont fordítva, mi voltunk a hunok főnökei, gyalázatos történelemhamisítás ez az egész, kérem.

Ettől függetlenül Gárdonyi igazat írt. Az Egri csillagokban is, és a Láthatatlan emberben is. Pedig nem történész. Annál sokkal több. A szívünkhöz szól, úgy, ahogy soha egy történész sem fog tudni.

Egy apró adalék a jelenség megértéséhez. A történelmi regény, mint minden regény műfaja fikció. Az a feladata, hogy közelebb hozza az olvasóhoz az adott kort. Hogy megszerettesse azt. Hogy aztán rácsodálkozzon az olvasó, vagy a filmes adaptáció nézője: mi lehetett úgy, és mi nem a jelenlegi tudásunk szerint a valóságban.

Mindez azért jutott eszembe, mert – ahogy az várható volt – a történelemhamisítás vádja a Hunyadi bemutatása után azonnal felmerült,

többek között ezeken a hasábokon is. Nagyon sok, történészek, szakértők által kifogásolt részlet a film dramaturgiája miatt alakult úgy, ahogy alakult. De ne legyünk elégedetlenek. Egy olyan világban, ahol Haakon Jarl viking harcos királyt, vagy Stuart Máriát, vagy egyenesen Jézus Krisztust is egy-egy színesbőrű színésznő alakítja, egy hangyányival átértékelődik a történelmi hűség rigorózus feltételrendszere. Azzal együtt, s ezzel egyetértek, hogy a viszonylag jól dokumentált korszakokra épülő regényeknek, filmeknek összességében hitelesen kell megidézniük a letűnt századok világát.

Azt az apró tényt pedig már tényleg figyelmen kívül hagyhatjuk,

hogy két történész sem feltétlenül ért egyet abban, mi számít ténynek mondjuk egy félezer évvel ezelőtti eseménysorral kapcsolatban.

Vagy annak kapcsán, ami tegnap történt.

A Hunyadi regények végén terjedelmes jegyzetanyag segít eligazodni a valós és kitalált karakterek, a megtörtént és regényes elemek nem is oly bonyolult útvesztőjében. Igazán pompás lenne, ha a televíziós sorozathoz is készülne efféle dokumentumfilmes segédanyag. Mert – miképp a mellékelt ábra is mutatja –, egy regény, vagy film elképesztő módon fel tudja éleszteni a múlt iránti érdeklődést.

Az a dolga neki…

Nyitókép: Nemzeti Filmintézet/wikipedia

***

Ezt is ajánljuk a témában

Ezt is ajánljuk a témában

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 225 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
DrPepper
2025. március 16. 14:07
Vicces és lényegrelátó műfaji megjegyzések. A történelmi kalandfilm nem dokumentumfilm.
Ispán
2025. március 16. 14:03
Olvastam az első részeket, természetesen nem szépirodalom, de olvasható. Amiért letettem és nem olvasom tovább, az az, hogy Újlakival lopatta el a koronát. Ez a Magyar Királyság egyik zászlósurával szemben halottgyalázás és undorító írói hazugság. Milyen jogon feketít be egy régen meghalt, a hazáért nála ezerszer többet tevő embert egy ilyen firkász? Szégyellje magát és szálljon magába az író és mindenki, akit ez nem zavar.
rasdi1
2025. március 16. 14:02
Nagyon tetszik, ahogy Bán úr Gárdonyival méri össze magát. Egy biztos, Gárdonyi nem "fosta" annyira a szót (tulajdonkép a koreszerű írástechnikai eltérés következménye), hogy egyetlen alkotás nem is tudom, hány kötetben lesz teljes (az irodalomkedvezők számára "kedvezően" volumenarányos bolti áron). Mindenesetre én eleve emiatt nem is kezdtem el olvasni. Éppen ezért én az alapművel kapcsolatban nem is élek semmilyen kritikával. Én olyan valószínűtlen, hatásvadász, és naturalista csúsztatásokra hívnám fel a figyelmet, mint pl. ahogy Szilágyi Erzsébet a férjétől veszi át a bakó szerepét. Ha ez a regényben is így van, az bármennyire "tetszetős" de nagyon valószínűtlen. De említhetném azt is, amikor az elhúnyt Albert király özvegye, szerencsére nem képileg is teljes porno technikával, de leszopja apósát. A léányeg: Maga a film túlságosan naturalista, és ezen a területen a kornakj messze nem megfelelő stílusban készült. A filmnek köszönhetően a könyveket sem veszem meg.
monybbsc
2025. március 16. 13:54 Szerkesztve
Műfaji alaptan első óra: A történelmi regényben egy kisember szemüvegén keresztül mutatjuk be a történelmi eseményeket, ahol a kisember bekerül a történelem forgatagába. Fontos, hogy a kisember személyes sztorija lehet akár teljesen fiktív, de a történelmi eseményeknek és személyiségeknek történelmileg valósnak kell lennie. Azt a műfajt, amelyben az utóbbiakat is rugalmasan kezeli a szerző, azt helyesen nem történelmi regénynek, hanem történelmi IHLETÉSŰ regénynek hívjuk. Nagyon nem mindegy, mert attól, hogy a szívnek van szánva, a néző eszét is megfertőzheti a történelem-hamisitás, ha nem kellő módon van neki prezentálva.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!