Bán Mór: Kapaszkodjanak meg – Jumurdzsák nevű török pasas márpedig nincs, és nem is volt soha!

Kapaszkodjanak meg, itt a nagy leleplezések ideje.

Ennélfogva nem lehetett ott Eger 1552-es ostrománál, s mivel nem létezett, nem volt talizmánja sem, logikus, hogy meg sem próbálhatta Cecey Éva tőle kiszabadítani az ő Jancsikáját a fogságából az ostrom közepette. Már csak azért sem, mert szegény Cecey Éva sem létezett, kitalált alak ő is, pedig milyen szép szerelmet rittyentett Gárdonyi közte és Bornemissza Gergely között. (Már maga a szóban forgó regény első mondata is tömény félrevezetés: a patakban két gyermek fürdik. Hogy fürödhet mégis az, aki nem is létezik? És ugyan hogy rabolhatja el a nem létező Évát a nem létező Jumurdzsák?)

Tiszta fantasy, sőt, történelemhamisítás.

Nagy szerencse, hogy nem volt internet, amikor Gárdonyi az Egri csillagokat megírta, vagy amikor a filmes feldolgozást leforgatták 68-ban. Különben kapott volna ő is hideget, meleget. Hogy kérem, a tüzes kerék az nem is volt. Vagy ha volt, kisebb volt. Esetleg nagyobb. Vagy kimondottan nem tüzes, hanem vizes. És különben is, Dobó István nem volt szakállas. Vagy az volt, de nem volt bajsza. De biztosan nem itta magát részegre, ahogy Várkonyi Zoltán az Egri csillagok filmben ábrázolta, befeketítendő eme derék hazafit. A hazátlan bitangok nyilván Dobó fukarságát, fösvénységét hiányolnák, esetleg büntetett utóéletét. És különben is, balra fésülte a frizuráját, nem jobbra, ahogy a filmben láttuk. És volt neki egy bibircsókja, és soha nem beszélt csúnyán.

Másik, csodálatos történelmi regényében, a Láthatatlan emberben Gárdonyi

A történészek döntő többsége biztosan sikítófrászt kap, ha ehhez a részhez ér, a Facebook népének egy része pedig dühödten szentségel, mondván a magyarok ott sem voltak, a másik fele meg azt kifogásolja, hogy csak egy voltunk a sok törzsből, pont fordítva, mi voltunk a hunok főnökei, gyalázatos történelemhamisítás ez az egész, kérem.

Ettől függetlenül Gárdonyi igazat írt. Az Egri csillagokban is, és a Láthatatlan emberben is. Pedig nem történész. Annál sokkal több. A szívünkhöz szól, úgy, ahogy soha egy történész sem fog tudni.

Egy apró adalék a jelenség megértéséhez. A történelmi regény, mint minden regény műfaja fikció. Az a feladata, hogy közelebb hozza az olvasóhoz az adott kort. Hogy megszerettesse azt. Hogy aztán rácsodálkozzon az olvasó, vagy a filmes adaptáció nézője: mi lehetett úgy, és mi nem a jelenlegi tudásunk szerint a valóságban.

többek között ezeken a hasábokon is. Nagyon sok, történészek, szakértők által kifogásolt részlet a film dramaturgiája miatt alakult úgy, ahogy alakult. De ne legyünk elégedetlenek. Egy olyan világban, ahol Haakon Jarl viking harcos királyt, vagy Stuart Máriát, vagy egyenesen Jézus Krisztust is egy-egy színesbőrű színésznő alakítja, egy hangyányival átértékelődik a történelmi hűség rigorózus feltételrendszere. Azzal együtt, s ezzel egyetértek, hogy a viszonylag jól dokumentált korszakokra épülő regényeknek, filmeknek összességében hitelesen kell megidézniük a letűnt századok világát.

Azt az apró tényt pedig már tényleg figyelmen kívül hagyhatjuk,

Vagy annak kapcsán, ami tegnap történt.

A Hunyadi regények végén terjedelmes jegyzetanyag segít eligazodni a valós és kitalált karakterek, a megtörtént és regényes elemek nem is oly bonyolult útvesztőjében. Igazán pompás lenne, ha a televíziós sorozathoz is készülne efféle dokumentumfilmes segédanyag. Mert – miképp a mellékelt ábra is mutatja –, egy regény, vagy film elképesztő módon fel tudja éleszteni a múlt iránti érdeklődést.

Az a dolga neki…

Nyitókép: Nemzeti Filmintézet/wikipedia

***